2. A közös tulajdon használatának különös szabályai
A közös tulajdonú ingatlanrészek közül az alábbiakban felsoroltak szerinti - kizárólag a társasház tulajdonosai részére - használati jog biztosított:
A mélygarázsi szinten lévő parkoló beállók használati jogai kizárólag az egyes társasházban lévő ingatlanokhoz kapcsolódóan az ingatlan adásvételével egyidejűleg az adásvételi szerződésben szereplőeknek megfelelően keletkeztek. A használati jog alapításáról/hasznosításáról minden esetben a társasház közgyűlése dönt. Amennyiben már meglévő használati jogot annak jogosultja harmadik személyre át kíván ruházni – akár a saját külön tulajdonú albetétjének eladásával egyidejűleg is – úgy a használati jog az intézőbizottság határozatával keletkezik. Az SZMSZ kifejezetten feljogosítja az intézőbizottságot, hogy a mélygarázsi beállóhelyek feletti használati jog alapításról, vagy a mélygarázsi beállóhelyek bérbeadásáról döntsön. Az így keletkező használati jog kizárólagos jellegű, de a használat nem korlátozhatja a társasházközösség feladatainak ellátását, az ingatlanrész le nem keríthető és el nem zárható.
6415/1/A/185 hrsz-ú ingatlanhoz tartozik az ingatlan rakparti lehajtó út felőli teraszának használati joga. Az ingatlan tulajdonosa a használati jog gyakorlása során köteles a terasz átjárhatóságát biztosítani, azt körbe nem kerítheti, le nem zárhatja. Működése során a mindenkori jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően jogosult a teraszon az ingatlan hasznosításához kapcsolódó tevékenységet folytatni.
6415/1/A/195 hrsz-ú ingatlanhoz tartozik az ingatlan körüli 4 méteres sávban lévő teraszrész használati joga. A használat kizárólag a kőburkolattal ellátott területre érvényes. Az ingatlan tulajdonosa a használati jog gyakorlása során köteles az épületek közötti átjárhatóságot biztosítani. A jogosult vezető tervező és az Építési Hatóság hozzájárulásával a teraszt vagy annak egy részét ideiglenes jelleggel lefedheti és elkerítheti. Működése során a mindenkori jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően jogosult a teraszon az ingatlan hasznosításához kapcsolódó tevékenységet folytatni.
6415/1/A/197 hrsz-ú ingatlanhoz tartozik az ingatlan előtti 4 méteres sávban lévő teraszrész használati joga. A használat kizárólag a kőburkolattal ellátott területre érvényes. Az ingatlan tulajdonosa a használati jog gyakorlása során köteles a közlekedési útvonalak átjárhatóságát biztosítani. A jogosult vezető tervező és az Építési Hatóság hozzájárulásával a teraszt vagy annak egy részét ideiglenes jelleggel lefedheti és elkerítheti. Működése során a mindenkori jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően jogosult a teraszon az ingatlan hasznosításához kapcsolódó tevékenységet folytatni.
6415/1/A/207 hrsz-ú ingatlan Móricz Zs. rakpart felőli a bejárattól számított 10 méter hosszú 3 méter széles teraszrész használati joga. A használat kizárólag a kőburkolattal ellátott területre érvényes. Az ingatlan tulajdonosa a használati jog gyakorlása során köteles a terasz átjárhatóságát biztosítani, azt körbe nem kerítheti, le nem zárhatja. Működése során a mindenkori jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően jogosult a teraszon az ingatlan hasznosításához kapcsolódó tevékenységet folytatni. Ugyanehhez az ingatlanhoz tartozik az ingatlan Duna felőli oldalán a telek teljes szélességében (az épülettől a sétányig) B. épületi főlépcsőház hátsó kijáratától a C. épület Széchenyi híd felőli sarkáig tartó terület kizárólagos használati joga. A kizárólagos használati jog alapján az ingatlan tulajdonosa a területet jogosult elkeríteni.
6415/1/A/8-9-13-14-15-16-195 hrsz-ú ingatlanokhoz tartozik a :/A/XXII.,:/A/XI,/A/X megjelölésű helységek használati joga.
3. A közös tulajdon fenntartása
3.1. Közös költség
Közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) amely a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk szerint terheli.
3.1.1. A közös költség meghatározása
A Társasház Alapító Okirat III.2. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a teljes külön tulajdonú hányad négyzetmétere tekintetében kerül kiszámításra a közös költség a megállapított négyzetméterre vetített díjon. A társasház külön rendelkezik a külön tulajdonú albetétek után fizetendő négyzetméterre vetített közös költség mértékéről és külön rendelkezik azon külön tulajdoni hányadba tartozó ingatlanoknak azon részei után fizetendő négyzetméterre vetített közös költség mértékéről is, melyeknél a Társasház Alapító Okirat helyiség felsorolásában és a Társasház Alapító Okirat alapjául szolgáló jogerős építési engedélyben terasz, vagy terasz fű megjelölés szerepel és annak kialakítása és használata is ennek megfelelő. Ezen teraszok gondozásával, karbantartásával kapcsolatos összes költség egyébként az ingatlan tulajdonosát terheli. Ebbe a kötelezettségbe a közös tulajdonba tartozó födém és tetőszerkezetek, vízszigetelések és tartozékaik karbantartása és kijavítása is beletartozik az adott teraszrészen.
A közös költség főbb részei:
- postaköltség
- nyomtatvány költségek
- banki költség, könyvelési költségek
- közüzemi költség: közös helyiségek áram-, kéményseprési díja, fűtésdíja, víz-csatorna díja
- közös tulajdonban lévő üzemeltetési és működtetési rendszerek összes költsége. Ide tartoznak a villamoshálózatok, kaputelefon, ajtók és elektromos ajtók kamerarendszer, tűzjelző és füstérzékelő rendszer, liftek, gépészeti berendezések, villamos hálózatok és berendezések
- eseti és tervszerű karbantartás díja és azok készenléti díja
- a ház biztosításának költségei
- intézőbizottság díja
- felújítási alap
Amennyiben valamelyik tulajdonostárs a nem lakás célú helyisége, ill. lakásának nem lakás céljára történő használata során az átlagosnál nagyobb mértékben fogyaszt elektromos áramot, ill. tevékenysége következtében a takarítási és/vagy karbantartási igények magasabbak, az emiatt keletkezett többletköltségeket köteles megtéríteni az intézőbizottság által készített kalkuláció alapján a közös költséggel egyidejűleg, ill. az ehhez tartozó többletkarbantartást saját költségén elvégeztetni.
Jelen pontban szabályozott, a társasház jellegéből fakadó mindenkor fennálló többletköltségek ingatlanonként az alábbiak:
Külön tulajdoni hányadba tartozó mélygarázsi tároló helyiségekre, amennyiben azokban elektromos áram tartós vételezésére alkalmas fogyasztó elhelyezése történik, akkor a tároló Társasház Alapító Okiratban szereplő alapterületére vetített közös költség hányad megfizetésén túl, további a közös költség kétszeresének megfelelő díjat köteles megfizetni a tulajdonos a közös költséggel egyidejűleg. A mélygarázsban a tulajdonosok kizárólagos használatában álló beállók után a közgyűlés határozatának megfelelően kell közös költséget fizetni.
Nem kell közös költséget fizeti: 6415/1/A/1-2-4-10-17-20-28-
A közös költség összegét a minden év május 31. napjáig megtartandó Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határozza meg. A közös költséget egyébként minden hónap 15. napjáig kell megfizetni
Társasház számlájára, átutalással, vagy postai úton. Késedelmes fizetés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamatot jogosult felszámítani a Társasház.
A tulajdonos kérésére az intézőbizottság elnöke köteles írásbeli kimutatást adni az előirányzott és általa befizetett közös költségről a tárgyévre vonatkozóan. Ilyen igazolás kiadását legfeljebb öt évre visszamenőleg kérheti a tulajdonos, az igazolás elkészítésének költségeinek megfizetése mellett.
3.2. A külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja
A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait.
A társasház kezelője szerződést köt a társasház üzemeltetésére és a közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek közüzemi és más szolgáltatásainak biztosítására. A külön tulajdoni hányadok tulajdonosai kötelesek a szolgáltatások igénybevételére külön tulajdonukra ugyanazzal a szolgáltatóval szerződést kötni.
A közös költség körébe tartozó szolgáltatások díjainak beszedését az intézőbizottság végzi. Az üzemeltető az intézőbizottság felé számol el havonta, a társasházzal kötött üzemeltetési szerződés alapján. A költségmegosztó adatait adó gyengeáramú szolgáltatásokra a társasház üzemeltetési szerződést köt, a költségmegosztók üzemeltetője szolgáltatja a költségkirováshoz szükséges adatokat a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a az intézőbizottság részére.
A ház működőképességének biztosítása érdekében a víz – és a csatornadíj beszedéséről a közös költség körébe nem tartozó víz- és csatornadíj beszedéséről is az intézőbizottság gondoskodik.
Amennyiben az jogszabályi előírások vagy a szolgáltatás természete azt szükségessé teszi, a szolgáltatási díjak arányos elosztása, vagy az ahhoz történő adatszolgáltatás, a társasház intézőbizottságának feladata. A társasház üzemeltetője (közüzemi és más szolgáltatója) az intézőbizottság által megadott adatok alapján vagy az általa meghatározott elosztási arányoknak megfelelően jogosult számlázni és a szolgáltatás ellenértékét beszedni.
Mivel az üzemeltető által nyújtott szolgáltatások jelentős köre a közös költség körébe tartozik és mivel ezzel kapcsolatos rendelkezésüket az SZMSZ III.2. pontja tartalmazza, az üzemeltető által nyújtott szolgáltatások díjait az intézőbizottság szedi be a közös költség részeként, vagy azzal egyidejűleg.
A társasház közgyűlése jogosult meghatározni az egyes külön tulajdonú albetétek után fizetendő üzemeltetési díjak mértékét. Ezek az alábbiak:
- Üzemeltetési alapdíj, amelyről a közgyűlés négyzetméterre vetített alapon határoz.
- Fűtési hő díj az egyes külön tulajdonú albetétek hőmennyiség mérőin mérve és GJ-ra vetítetten meghatározva.
- Meleg víz hő díj a külön tulajdonú albetétek vízmérőjén mérve és köbméterre vetítetten meghatározva.
Üzemeltetési díjak meghatározásának módja: Az aktuális gáz ár alapján meghatározott, az adott évben azonos összegű üzemeltetési díjakkal (fűtési hő díj, meleg víz hő díj) számol el a társasház a lakók felé. Az esetleges gáz ár változás esetén a fűtési hő díj és a meleg víz hő díj a gáz árváltozásával arányosan változik a naptári éven belül.
A felújítási alap képzése
A Társasház közössége felújítási alapot 2009. január 1-től folyamatosan képez. Ennek mértéke évenként a tárgyévi költségvetést jóváhagyó közgyűlésen kerül meghatározásra.
3.3. A társasház közüzemi és egyéb szolgáltatásainak biztosítására és igénybevételére vonatkozó szabályok
A közüzemi és egyéb szolgáltatások zavartalan folyamatos szolgáltatásainak biztosítása érdekében a társasházközösség és annak tulajdonosai kizárólag a társasházban található berendezések tulajdonosai és üzemeltetői által biztosított szolgáltatásokat vehetik igénybe. A szolgáltatók kötelesek a szolgáltatások folyamatos, zavartalan, jogszabályokban foglaltaknak megfelelő módon történő biztosítására.
Amennyiben a tulajdonostárs saját költségére kiépíti az ingatlanához tartozó a szolgáltatás biztosításához szükséges vezetékeket és berendezéseket jogosult a szolgáltatásokat bármely más módon igénybe venni.
A szolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében a tulajdonostársak előre bejelentett időpontban vagy rendkívüli esemény estén azonnal kötelesek biztosítani és tűrni a külön tulajdonaikban lévő ingatlanokban történő karbantartásokat és javításokat.
3.4. Eljárás fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén
A közös költséget és egyéb, a tulajdonosokat (használókat) terhelő díjakat, beleértve a társasház zavartalan működése és üzemeltetése körébe tartozó közszolgáltatásokat és egyéb szolgáltatásokat is, a szolgáltatások díjait tartalmazó számla összegét minden hónap 15-ig egy összegben kell megfizetni a fizetésre kötelezettnek.
Amennyiben a kötelezett az esedékes közös költség tartozását nem fizeti meg, és az ezt követő írásbeli felszólítás is eredménytelen marad, úgy az intézőbizottság elnöke jogosult a hátralékra fizetési meghagyásos, vagy peres eljárást kezdeményezni, sikeresség esetén pedig végrehajtási eljárást kezdeményezni.
A Társasház közössége a jelzálogjog bejegyzésének kezdeményezésére az intézőbizottság elnökét felhatalmazza. A bejegyzés kezdeményezéséhez a Számvizsgáló Bizottság egyetértése nem szükséges. A Társasház-közösséget megillető befizetések késedelmes teljesítése esetén a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot kell felszámítani a mulasztók felé.
A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
A jelzálog bejegyeztetésére jelen SZMSZ az intézőbizottság elnökét is felhatalmazza, aki külön írásba foglalt rendelkezéssel közgyűlés összehívása nélkül is élhet a jelzálogjog bejegyzésével.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
4. Kamerarendszer
4.1 A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.
4.2 Az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.
4.3 A közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:
a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,
b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
4.4 A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti.
4.5 A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
4.6. A kamerarendszer által rögzített felvételekhez a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt kivételektől eltekintve kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
4.7 Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
4.8 A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
4.9 A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
4.10 A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire.
V.
A társasházi közösség együttélésnek szabályai
Házirend
Meghatározza a lakóépületben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását, és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, továbbá előírja a lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló, külön jogszabályokban nem rögzített követelményeket.
Hatálya a tulajdoni formától függetlenül kiterjed minden lakó- és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) helyiségre és mindazon személyekre, akik a lakóépületet használják, állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak.
A Házirend szempontjából
kezelő: az intézőbizottság elnöke
használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen, állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató, stb.) személy
közös használatra szolgáló helyiség: a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, konténertároló helyiség
közös használatra szolgáló terület: a lépcsőház és a folyosó
közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek. (Pl.: barkács műhely, hobbiszoba, stb.)
1.1. Általános rendelkezések
A Társasház bejáratait – vagyonvédelmi okokból – napközben is csukva kell tartani.
A közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől.
A külön tulajdonban televízió, rádió, lemezjátszó, videó- és egyéb berendezések úgy üzemeltethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják.
Az a lakáshasználó, aki több napra elutazik, elérhetőségét (cím vagy telefonszám) a kezelőnek vagy szomszédjának köteles bejelenteni.
A Társasházban
-zajjal járó építési, szerelési munkák elvégzése (fúrás, vésés, kalapálás)
munkanapokon: 8 és 16 óra között,
szombaton: 9 és 12 óra között engedélyezett,
vasárnap és ünnepnapokon: TILOS
-zajjal járó háztartási gépek használata
munkanapokon: 7 és 22 óra között,
szombaton: 8 és 20 óra között engedélyezett,
vasárnap és ünnepnapokon: 9 és 14 óra között engedélyezett.
E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést.
1/ A hulladéktárlóba kizárólag háztartási szemét önthető. A használónak a háztartási szemetet a lakóépületben - a vonatkozó egyéb jogszabályi (pl. tűzvédelmi, közegészségügyi, stb.) rendelkezések betartása mellett - kell a konténertároló helyiségbe eljuttatnia. Porképződéssel járó takarítást, szőnyeg, ill. lakás textil porolását, porrongy kirázását csak az alsó lakók sérelme nélkül szabad végezni. A porzsák tartalmát a háztartási hulladékkal azonos módon kell eltávolítani. A társasház épületrészei alatt lévő pincei hulladéktárolók a lakók érdekében kényelmi szempontokból kerültek kialakításra. A társasház tervekben szereplő hivatalos szemétszigete a C. épület előtti parkolósáv egy részén került kialakításra. A Kommunális Szolgáltató innen szállítja el a szemetet. A hulladéktároló edények szolgáltatási szerződésnek megfelelő szemétszigetre történő kihelyezését a társasház üzemeltetője látja el a lakókkal kötött külön szerződés alapján. Az üzemeltető jogosult az erre vonatkozó kötelezettségét megtagadni és a szolgáltatást 30 napos határidővel beszüntetni, amennyiben az erre vonatkozó szerződés aláírását bármely lakó megtagadja vagy a szolgáltatás ellenértékével lakók 5%-a 30 napnál hosszabb fizetési késedelembe esik.
2/ A lakóépület ablakaiból tárgyakat, égő gyufát, cigarettacsikket kidobni, hamutartót, folyadékot kiönteni tilos.
3/ Ablakban, erkélyen, folyosón növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad.
4/ Aki bármilyen módon a közös használatú helyiséget, ill. területet beszennyezi vagy megrongálja, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszűntetni, illetve az okozott kárt megtéríteni. A látogatók által okozott szennyeződés eltakarításáért, illetve az általuk okozott minden kárért a vendéglátójuk a felelős. A társasház vagy a társasház takarítását végző cég jogosult az így okozott pluszköltségeket és károk megtérítését a házirendet megsértő tulajdonostárstól követelni. Jogosult azzal kapcsolatos számláját a munkák elvégzését követő 3 napon belül 8 napos fizetési határidő tűzésével benyújtani.
5/ A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállításáról a használó köteles gondoskodni.
6/ Nagymértékű rovarfertőzés megszűntetése érdekében a használó a lakásban, általa használt egyéb helyiségben a rovar mentesítési munkákat köteles saját költségén elvégezni vagy elvégeztetni.
1.3. A Társasház és a lakások állagvédelme
A lakóépület, a benne lévő lakások állagának védelme a használót arra kötelezi, hogy a lakásokat és a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, a közösségi helyiségeket, a lakóépület központi berendezésit és tartozékait (pl.: fűtő- és meleg-víz szolgáltató, szeméttároló, szellőztető, kaputelefon, központi televízió és rádióantenna, személyfelvonó, stb.) rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használja.
A kezelő a lakóépületben vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben végzendő nagyobb felújítási, átalakítási munka megkezdésének időpontjáról, várható időtartamáról a használókat 30 nappal a munkakezdést megelőzően, életveszély elhárításához szükséges munkáknál azonnal, hirdetmény útján (faliújság, saját kábeltelevíziós képújság, internet, stb.) köteles értesíteni. A lakáshasználó a lakásban végzendő másokat zavaró mértékű zajjal, porképződéssel járó felújítási munkákról köteles a kezelőt és a szomszédjait, ugyancsak 30 nappal korábban tájékoztatni, törvényben meghatározott esetekben pedig a kezelő engedélyét kérni.
A jelen bekezdésben szereplő kötelezettségek nem vonatkoznak azon ingatlanok tulajdonosaira, ahol az első értékesítés érdekében vagy ahhoz kapcsolódóan zajlanak építési és egyéb munkák.
Az épület közterületéről látható tetőzetén, homlokzatán, falfelületén hirdető berendezés, fényreklám, díszkivilágításra szolgáló berendezés, kirakatszekrény, cég- és címtábla elhelyezéséhez a kezelő hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában az intézőbizottság elnöke jogosult a tulajdonos költségére az eredeti állapotot helyreállítani. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól.
1.4. Közös használatra szolgáló helyiségek, területek használata, tárolási szabályok
A közös használatra szolgáló és a közösségi helyiségeket használat után tisztán és rendben kell átadni. A használat idején kívül a helyiséget zárva kell tartani. Minden – nem lakáscélú – helyiség kulcsából egy példányt az üzemeltetési irodában kell tárolni (tűzkulcs).
A gyermekek házirendet sértő magatartásáért, az általuk okozott kárért – a Ptk. rendelkezései szerint – a gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel.
A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat – ide értve az építkezésből származó anyagokat és tárgyakat is – csak a kezelő engedélyével lehet – átmenetileg – tárolni.
A folyosókon a bútorok, lomok, szemét tárolása átmenetileg is TILOS!
A közös használatra szolgáló területet a kezelő felszólítására a megjelölt időpontig fel kell szabadítani. A kezelő vagy az üzemeltető jogosult az engedély nélkül vagy az engedélyben megjelölt időtartamon túl tárolt vagyontárgyakat a tulajdonosuk költségére elszállítani.
Az épületen bármilyen antenna, vagy klíma berendezés homlokzatra vagy erkélyre történő elhelyezése tilos. Az intézőbizottság jogosult a felszerelt berendezéseket, vagyontárgyakat a tulajdonosok költségére leszereltetni.
Közös tulajdonban lévő helyiség, vagy terület csak a Közgyűlés határozata alapján vehető kizárólagos használatba. Közlekedő út, folyosó, menekülő út kizárólagos használatba nem adható.
A kizárólagosan használt, közös tulajdonban lévő helyiségekre – beleértve a pince rekeszeket is – fel kell tüntetni a használó nevét és címét.
Ha a helyiségben valamilyen közművezeték elzáró, vagy szabályozó szerelvénye helyezkedik el, azt is fel kell tüntetni, hogy a használó távollétében hogyan lehet bejutni a helyiségbe.
A külön tulajdonban végzett karbantartási, felújítási, átalakítási munkák során, vagy bármilyen más ok miatt a közös területeken, ill. helyiségekben keletkezett szennyeződéseket az okozónak haladéktalanul el kell távolítani. A társasház üzemeltetője vagy a társasház takarítását végző cég jogosult az így okozott pluszköltségeket és károkat a házirendet megsértő tulajdonostárstól követelni. Jogosult azzal kapcsolatos számláját a munkák elvégzését követő 3 napon belül 8 napos fizetési határidő tűzésével benyújtani.
2. A Társasház városképi megjelenésével, külső személyek biztonságával kapcsolatos szabályok
Erkélyen, loggián csak oda illő bútorok, berendezések helyezhetők el, azok közterületről is látható tárgyak tárolására nem használhatók.
Ruhaneműt szárítani csak a mellvédnél nem magasabb eszközökön szabad.
Virágot csak biztonságosan rögzítve úgy szabad elhelyezni, hogy a közlekedő területek használatát ne akadályozzák.
Az épületből tilos kidobni bármilyen tárgyat, kiönteni bármilyen folyadékot, az ablakból portörlőt, vagy szőnyeget kirázni.
3. A liftek használata
A liftek személyszállításra szolgálnak, ezért azokat teher (bútor, stb.) szállítására használni TILOS!
Az előírt súlykorlátozást be kell tartani, a liftben csak az engedélyezett számú ill. súlyhatárú személy utazhat egyidejűleg.
Állatokat liftben csak úgy szabad szállítani, hogy azok ne veszélyeztessék a liftben utazók testi épségét, ruhájának tisztaságát.
Ha az állat a liftet beszennyezi, szállítója köteles a szennyeződést haladéktalanul feltakarítani. A társasház üzemeltetője vagy a társasház takarítását végző cég jogosult az így okozott pluszköltségeket és károkat a házirendet megsértő tulajdonostárstól követelni. Jogosult azzal kapcsolatos számláját a munkák elvégzését követő 3 napon belül 8 napos fizetési határidő tűzésével benyújtani.
Ha a liftet használni szándékozó ruhája a többiekét beszennyezné (pl. munkaruha, szerszám, stb.), köteles megvárni, amíg a fülke felszabadul.
Ha a fülke beszennyeződött, a szennyeződés okozója haladéktalanul köteles a kitakarításáról gondoskodni.
A liftet feltartani, ajtaját a fogadószinten kitámasztani nem szabad.
A fülkében dohányozni TILOS!
4. Állattartás
Madarat úgy tartani vagy etetni, hogy a mások lakásának erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezzék, nem szabad.
A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad.
A más jogszabályban meghatározott engedéllyel tartott állat okozta a szennyeződést annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani.
A Társasházban állatot tartani kizárólag a Gy. M. J. V. Közgyűlése 70/2003.(XII.19.) Ök. sz., Az állatok tartásáról szóló rendeletének megfelelően szabad.
5. Szabálysértés
Szabálysértést követ el, és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szabályozott mértékig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy
- aki mások nyugalmát háztartási vagy egyéb gép használatával, építési, szerelési munka végzésével a Házirend által nem engedélyezett időben, vagy televízió, rádió stb. hangos működtetésével zavarja,
- aki a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a közösségi helyiségek használatára vonatkozó szabályokat megszegi,
- aki közös használatra szolgáló területet engedély nélkül elfoglal, vagy elfoglalva tart,
- aki a madarak tartására, etetésére és az állatok tartására, illetőleg kóbor állat befogadására vonatkozó előírásokat megszegi.
A lakóépületben az együttélési szabályok betartása, az e rendeletben foglaltak érvényre juttatása a tulajdonos, kezelő és a használók közös kötelezettsége. A rendeletbe ütköző magatartás miatt feljelentést a 2012. évi II. törvényben meghatározott eltérő rendelkezések hiányában, szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti.
A Házirendet, a Tűzvédelmi szabályzatot és a Kiürítési tervet a társasház tulajdonosai és a tulajdonrészek bérlői, albérlői, tartós használói kötelesek elolvasni és betartani. Kötelesek a tűzvédelmi és kiürítési szabályzatnak és tervnek megfelelő jogszabályokban és a hatóságok által előírt gyakorlatokban részt venni.
A bérlők, albérlők és tartós használók kötelességszegő vagy károkozó magatartásáért a lakás tulajdonosa egyetemlegesen felel.
A Házirendet, a Tűzvédelmi szabályzatot és Kiürítési tervet a kezelő köteles az üzemeltetési irodában és a hirdetőtáblán kifüggeszteni, és az új lakók számára annak egy példányát, függelékével együtt kérésére átadni.
VI.
Az SZMSZ hatálybalépése, módosításának szabályai
A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésének napja: 2016. május 31.
A közösség az SZMSZ-t az összes tulajdoni hányad szerinti – legalább egyszerű szavazattöbbséggel – bármikor módosíthatja. Az SZMSZ-t, illetőleg annak módosításait az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
Az SZMSZ tervezetét, illetve az SZMSZ módosításának tervezetét a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző 15 munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
Győr, 2016. május 31. napja
………………………………
Dunapart Rezidencia Társasház
…………………………………
Intézőbizottság elnöke
Üzleti terv-tény 2015. év
|
2015. TERV
|
2015. TÉNY
|
|
|
BEVÉTELEK
|
77 328 184
|
70 890 862
|
|
Közös költség 2016.01.01-től
|
40 399 800
|
37 867 282
|
|
Lakás
|
28 702 800
|
|
|
Terasz
|
3 633 240
|
|
|
Üzlet
|
5 667 120
|
|
|
Tároló
|
848 640
|
|
|
Mélygarázs beálló
|
1 548 000
|
|
|
Üzemeltetés összesen
|
36 928 384
|
31 605 006
|
|
Üzemeltetés alapdíj
|
11 928 384
|
|
|
Üzemeltetés díjkirovás
|
25 000 000
|
|
|
Egyedi előírás
|
-
|
196 570
|
|
Bérbeadás
|
-
|
579 000
|
|
Biztosító kárrendezés
|
-
|
455 064
|
|
Egyéb bev.(illeték visszatérítés stb.)
|
-
|
160 240
|
|
Banki kapott kamat
|
-
|
27 700
|
|
|
2015. TERV
|
2015. TÉNY
|
|
KIADÁSOK
|
77 328 184
|
65 977 115
|
|
Anyagköltségek
|
-
|
2 061 443
|
|
Áramdíj
|
6 000 000
|
3 532 186
|
|
GDF Suez-gáz
|
15 000 000
|
12 934 447
|
|
Vízdíj
|
10 000 000
|
9 945 296
|
|
Felvonó karbantartása
|
3 000 000
|
2 482 245
|
|
Biztosítási díj
|
2 000 000
|
2 654 900
|
|
Ügyvédi díj
|
-
|
1 108 750
|
|
Intézőbizottsági kifizetések
|
2 280 000
|
1 710 000
|
|
Megbízási díj - Póczi I.
|
-
|
60 000
|
|
Könyvelési díj
|
2 500 000
|
1 790 065
|
|
Illetékek, eljárási díjak
|
1 000 000
|
939 944
|
|
Adók (2014-es áfa, szja)
|
-
|
840 163
|
|
Visszafizetés albetéteknek
|
-
|
164 664
|
|
Bankköltség
|
400 000
|
324 606
|
|
Posta költség
|
500 000
|
11 215
|
|
Távfelügyeleti szolgáltatás (Katasztófavéd.)
|
520 000
|
518 321
|
|
Takarítás
|
3 348 000
|
3 611 497
|
|
Egyéb szolgált.(kéménys.,őrzés, telefon-lift)
|
-
|
1 043 469
|
|
Rágcsálóírtás, közös víz
|
100 000
|
52 500
|
|
Zöldterület-karbantartás
|
600 000
|
465 994
|
|
Dalkia/Veolia üzemeltetési díj
|
3 474 096
|
3 480 222
|
|
Mérőóra leolvasás
|
1 000 000
|
737 059
|
|
Karbantartási munkák ***
|
13 606 088
|
15 508 129
|
|
Villanyszerelés
|
-
|
360 972
|
|
Medintech javítások
|
-
|
4 650 950
|
|
Medintech tetőjavítás
|
-
|
3 625 845
|
|
Medintec lépcsőház javítás
|
-
|
1 977 499
|
|
Medintech tűzcsapok
|
-
|
351 130
|
|
Medintech pince rácsos ajtók
|
-
|
176 530
|
|
Révkapu, H-T kapu: Sorompó, Garázskapu
|
-
|
1 494 358
|
|
Vízvezérlés átalakítás
|
-
|
455 809
|
|
Unitrog Kft. tűzjelző
|
-
|
1 314 300
|
|
Glyástechnika kamera
|
-
|
947 828
|
|
Tömös Kft. Csatornatisztítás
|
-
|
152 908
|
|
Felvonó ÉMI vizsgálat
|
1 200 000
|
-
|
|
Lift vészjelző telefonkapcsolat
|
120 000
|
-
|
|
Tűzjelző, vészvilágítás
|
1 200 000
|
-
|
|
Tűzjelző,
Ajánlott bejegyzések:A bejegyzés trackback címe:
https://dprtarsashaz.blog.hu/api/trackback/id/tr598748506
Kommentek:A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. D.P.R. Társasház 2016.05.26. 13:31:07
Tisztelt Tulajdonosok! Tisztelt Bérlők!
Ennyire hülyék vagyunk? Ennyire nem érdekel bennünket a vagyonunk? Ennyire nem érdekel bennünket, hogy miért kell ilyen sokat fizetnünk minden hónapban? Kérjük olvassátok el, hogy mit küldött ki a május 31-i közgyűlésre az állítólagos Intézőbizottság. Ez a Bérlőknek is húsbavágó, hiszen ők fizetik duplán a költségeket és őket is korlátozni fogják a jogaikban ha ezt hagyjuk. Ha hagyjuk, hogy Sárközi Zoltán egyedül döntsön helyettünk a neki évekkel ezelőtt adott meghatalmazásokkal. Ha ezt hagyjuk, a jövőben semmit nem tudunk majd önállóan tenni a lakásainkkal és parkolóinkkal. Életünk végéig ki leszünk szolgáltatva neki, míg ők jól élnek majd a tőlünk elvett pénzből. A 300 ezer forint csak a hivatalos pénz amit el akarnak vinni havonta. Szerintünk sokan vállalnák közülünk ennyiért munka mellett, hogy ellenőrizetlenül elköltik a mások pénzét. Hogyan teszi rá az Intézőbizottság a kezét az SzMSz módosításával tulajdonunkra az űj SzMSz szerint? Az Intézőbizottság bármit megtehet, ha küld nekünk egy e-mailt. 5 nap múlva az átvettnek minősül. Persze nekünk írásban levélben kell arra reagálni amit az Intézőbizottság majd nem vesz át, ahogyan eddig sem vett át semmilyen neki küldött hivatalos levelet. A mélygarázsi parkolójától mindenki búcsúzzon el. Ha eladod a lakásodat, akkor a parkolód visszaszáll az Intézőbizottságra és majd az megmondja kinek adja. Persze ha szépen kéred, majd kiutalja a vevődnek bérbe. A kérdés csak az, mennyibe kerül majd mindez. Ha figyelembe vesszük, hogy egy parkoló ma 4 millió forint, akkor ez egy 400 milliós vagyon amire az urak ráteszik a kezüket. Ha azt is figyelembe veszem, hogy a nagy értékű lakások parkoló nélkül eladhatatlanok, akkor 3-4 milliárd. Klímát se az erkélyre se a homlokzatra nem lehet kirakni és az Intézőbizottság jogosult a meglévőket a tulajdonos költségére leszereltetni. Akkor most mennyit kell majd adni az uraknak, hogy fennmaradhasson a klímám és ne süljek meg? Minden lakásban lakó adatát, e-mail címét kötelesek leszünk megadni az Intézőbizottságnak, még a bérlőkét is. Vajon minek az Intézőbizottságnak a bérlőm adata? Meg akarja keresni netán? Vagy ne adj isten ha nem leszek jó majd feljelent a NAV-nál bennünket? Be kell jelentenem az Intézőbizottságnak, ha elutazom és az elérhetőségemet meg kell adnom neki vagy a szomszédomnak. Miért??? Kinek mi köze hozzá? Mindenki, de főleg a földszinti tulajdonosok felejtsék el, hogy önállóan megváltoztathatják az ingatlanuk funkcióját. Üzletből irodát vagy fordítva, lakásból irodát vagy fordítva senki nem fog csinálni a jövőben, sőt a saját lakásunkat sem adhatjuk bérbe iroda vagy szállás funkcióra. A tárolóinkat a jövőben nem takarhatjuk el, ki kell írni a nevünket elérhetőségünket. Ha ez így lesz, nyugodtan nyitva is hagyhatjuk őket, hogy könnyebb legyen azokat kirámolni. Ha a lakásunkra biztosítást akarunk kötni azt csak az ő ügynökükön keresztül az ő biztosítójuknál tehetjük meg. Emellett a társasházi biztosításra ma már annyira alacsony díjat fizetnek, hogy az kár esetén nem fizet nekünk semmit. A kérdés, ki kapja a jutalékot. Szolgáltatást attól a szolgáltatótól vagyok köteles venni, akivel az Intézőbizottság a társasház nevében szerződést kötött. Az Ok, hogy gázt nem veszek mástól, de pl. villanyt, Internetet, TV-t Biztonsági felügyeletet miért nem vehetek bárkitől? Itt is fizetnek jutalékot a szolgáltatók? A saját fűtésemet nem zárhatom el, nem fűthetek mondjuk villannyal vagy bármi mással. Egyetlen esélyem van, hogy fizetem amit az Intézőbizottság számla gyanánt kiküld. Hiába sok, hiába nem értem és hiába nem mondja meg senki, hogy azt hogyan számolták ki. A ugye már mindenkinek tény, hogy amit az óra mutat annak semmi köze ahhoz amit kiszámláznak. Egyszer ennyi, másszor meg annyi Miért? ki ellenőrzi mindezt? A tárolók és a földszinti helyiségek irodák üzletek kulcsait mindenkinek le kell adni az Intézőbizottságnak. Minek nekik? Ha esetleg mindez nem tetszik, az IB bármikor Biztonsági őrséget hívhat a tulajdonos ellen, de ha akar a Biztonsági őrség maga is bármikor intézkedhet. Mindezt a közös költség terhére amit mi fizetünk. Az Intézőbizottság bárkinek a korábbi tartozását szabadon kitörölheti és erről mi utána semmilyen infot nem fogunk kapni. Vajon kiknek a tartozásait kell eltörölni? Nézzük az Intézőbizottság tagjait, nekik mennyi a tartozásuk 2015 év végén. Vezet Paksy Zoltán, 1.172.596.- forinttal. Őt követi Sárközi Zoltán 877. 550.- forinttal, mint mindenki meghatalmazottjaként . Esztergályos István csak 78.950.- forinttal tartozik, ami ahhoz képest igen sok, hogy másokat milyen módon szokott rendre utasítani. Ők hárman tartoznak több mint 2 millió forinttal, de van olyan támogatójuk, akinek 5 millió az összes tartozása. D.P.R. Társasház 2016.05.26. 13:32:17
Van egy érdekes új szabály ami szerint „a közös költségnek része a felújítási alap” Ezzel el is értünk a beszámolóhoz. Ez egy számukra fontos törvényellene szabáky, ami lehetővé teszi nekik, hogy a korábbiaknál még bátrabban költhessék el szabadon az általunk befizetett pénzt.
Az Intézőbizottság beszámolóját megmutattuk szakembereknek. Abban a közös költséghez tartozó költségek összesen 24 millió forint. Ez 100.-FT/nm közös költségnek felelne meg és mi fizetünk 170-et meg. Az üzemeltetési költségek 17,1 millió forint amire beszedtek 31,6 millió forintot. 14,5 milliót vettel el tőlünk indokolatlanul üzemeltetésre. Miért? Hát azért, hogy a tőlünk pluszban elvett 10-20 milliót a maguk hatáskörében mindenféle felújításokra elköltsék. A kérdés csak az, hol van ezekről a tulajdonosok döntése? Hol van a három ajánlat és hol vannak a valós elszámolások? Erre szolgálna a felújítási alap, ami nincsen. Nincsen, mert ennek felhasználásáról csak mi tulajdonosok dönthetnénk. Mindezt persze bizonyítíni, számokkal igazolni is tudjuk. Kérünk benneteket gyertek el a közgyűlésre és ott elmondjuk. Kérjük a Bérlőket szóljanak a tulajdonosoknak, kérjenek tőlük meghatalmazást vagy jöjjenek el velük együtt mert ez mindannyiunk pénztárcájára megy. Ugye bérlők a rezsit és a közös költséget ti fizetitek? Ugye nem mindegy, hogy feléből is megúszhatnátok? Várunk mindenkit május 31-én. Ne hagyjuk, hogy megint egy ember döntsön a vagyonunkról és a pénzünkről. Döntsünk végre magunk, CIB, Jakab és Sárközi nélkül. Az IB közgyűlési meghívóját elolvashatjátok a dprtarsashaz.blog.hu oldalon. |
