Kedves Tulajdonostárs!
Szíves tájékoztatásul ezúton küldöm a 2016. május 31. napra tervezett társasházi közgyűlés meghívóját és mellékleteit, mely minden tulajdonos részére postai úton is megküldésre került.
Üdvözlettel:
Nagy Péter
Szíves tájékoztatásul ezúton küldöm a 2016. május 31. napra tervezett társasházi közgyűlés meghívóját és mellékleteit, mely minden tulajdonos részére postai úton is megküldésre került.
Üdvözlettel:
Nagy Péter
Intézőbizottság Elnöke
Tisztelt Tulajdonostárs!
Alulírott Nagy Péter, a Dunapart Rezidencia Társasház intézőbizottságának elnöke tájékoztatom Önöket, hogy a Dunapart Rezidencia Társasház (9022 Győr, Móricz Zsigmond rkp. 1.) közgyűlését összehívom.
A közgyűlés ideje: 2016. május 31. délután 18. óra 30 perc
A közgyűlés helye: 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42. Apáczai Csere János Főiskola
Közgyűlés napirendi pontjai:
1. Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása
2. Beszámoló a 2015-ös év gazdálkodásáról, számvizsgáló bizottság véleményének ismertetése, döntés a 2015-ös beszámolóról és a felmentvény megadásáról.
3. Beszámoló a 2016-os év gazdálkodási tervéről, számvizsgáló bizottság véleményének ismertetése, döntés a 2016-os év gazdálkodási tervéről.
4. Szavazás a dr. Jakab Tamás cégeivel kötendő egyezségről. Intézőbizottság felhatalmazása egyezségkötésre és dr. Jakab Tamással, illetve egyes cégeivel szembeni közös költség tartozás beszámítására a társasház részére átruházandó helyiségekért cserébe.
5. Új SZMSZ megtárgyalása, a 2006. március 01. napján elfogadott, és azóta többször módosított SZMSZ hatályon kívül helyezése, új SZMSZ elfogadása.
6. Intézőbizottság díjazásának megállapítása nettó 300.000,-Ft összegben.
7. Döntés biztonsági kamerarendszer valamint egyedi chip-vezérelt beléptető rendszer kiépítéséről.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak, vagy képviseltetik magukat.
A régi szervezeti és működési szabályzat hatályon kívül helyezéséhez és az új szervezeti és működési szabályzat elfogadásához az összes (tehát nem csak a jelen lévő) tulajdonostárs egyszerű többségének igenlő szavazata szükséges.
A szervezeti és működési szabályzat áttárgyalására tekintettel nem kerül kitűzésre megismételt közgyűlés.
Győr, 2015. május 12.
Tisztelettel:
Nagy Péter
Intézőbizottság Elnöke
A TÁRSASHÁZ
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A Győr, Móricz Zsigmond rakpart 1. szám alatti 6415/1/A hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonosai a 2016. május 31. napján megtartott közgyűlésen meghozott közgyűlési határozattal a társasház szervezeti és működési rendjével kapcsolatban az alábbi szabályzatot fogadja el a 2003. évi CXXXIII.sz. Törvény vonatkozó rendelkezései (Thtv.) alapján, egyúttal a 2006. március 01. napján elfogadott, és azóta többször módosított szervezeti és működési szabályzatot hatályon kívül helyezi.
ÁLTALÁNOS ADATOK
A társasház neve: Dunapart Rezidencia Társasház
A társasház címe: 9022 Győr, Móricz Zsigmond rakpart 1.
Az ingatlan helyrajzi száma: 6415/1/A
A Társasház jogállása
A Társasház tulajdonosainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat és viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség az intézőbizottság elnökét illeti meg. A Társasház szervei: a közgyűlés, az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság.
I.
A társasházközösség szervei, hatáskörük, jogaik, kötelezettségeik
1. A Közgyűlés
A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés.
A közgyűlésen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
A társasház intézőbizottságának elnöke és üzemeltetője jogosult a házirend megsértése esetén intézkedni. Az intézkedés során jogosult a társasház közös területeinek őrzés-védelmét a közös költség terhére végző biztonsági őrség segítségét igénybe venni. A társasház intézőbizottságának elnöke és üzemeltetője jogosult a házirend megsértéséből fakadó, bizonyítható károk károkozó terhére történő kijavíttatására, és megtéríttetésére. Ide tartoznak a lakásokon belüli építési munkákkal, és a költözéssel okozott károk is. Indokolt esetben a biztonsági őrség a lakók kérésére is köteles intézkedni a közös területek vonatkozásában. A biztonsági őrség a házirend megszegése esetén jogosult önállóan is intézkedni. A házirend súlyos megsértése a lakóközösség, vagy annak tagja rendeltetésszerű használatának zavarása esetén, a biztonsági őrség jogosult a jogszabályok betartásával, akár hivatalos szervek bevonásával is betartani a házirendet.
1.1. A közgyűlés hatásköre
A Közgyűlés határoz:
a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
a az intézőbizottság, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
b) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról
c) minden olyan ügyben, amelyet az SZMSZ nem utal az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe,
d) minden olyan ügyben, amelyet saját hatáskörébe von,
e.) a Közgyűlés jogosult a döntésre a Társasházi törvényben meghatározottakon túl a következő esetekben is:
közös tulajdont érintő pályázat benyújtása
összeférhetetlen, deviáns magatartást tanúsító lakótárs elmarasztalása.
A társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
1.2. A közgyűlés összehívása
A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell helyezni.
Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épület berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve a meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni.
A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk-ban foglaltak az irányadók.
A meghívót annak valamennyi mellékletével együtt az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak által bejelentett elektronikus e-mail címre küldi meg, egyúttal kifüggeszti a társasház hirdetőtábláján is. A társasház hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó és annak mellékletei a kifüggesztés napjától számított 15.-ik napon a lakók részére kézbesítettnek minősül.
A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, jegyzőkönyvvezető és azt hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.
Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani.
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével az intézőbizottság elnökétől akár írásban, akár elektronikusan kérték. Ha a kérést az intézőbizottság elnöke 15 napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
1.3. A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy állapítja meg.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
1.3.1. A megismételt közgyűlés
Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés estén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.
A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában, a kérdésben határozat nem hozható.
Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
1.4. Döntéshozatal
A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
A külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását megtiltó határozatot jelen szervezeti és működési szabályzat II. 1.1 pontjában rögzített esetek kivételével az összes tulajdoni hányad szerinti – a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább 2/3-ának igenlő szavazatát is magában foglaló – legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.
Az SZMSZ és az SZMSZ módosításának tervezetét a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző 15 munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
Az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak az írásbeli szavazás eljárási rendje szerint írásban is szavazhatnak akkor, ha az erre irányuló javaslatot egyszerű szótöbbséggel elfogadják.
Az írásbeli szavazás eljárási rendje:
- A közgyűlési döntést igénylő kérdést és a javasolt határozattervezetet az intézőbizottság az ügyre vonatkozó dokumentumok másolatával együtt a meghívó kézbesítésére irányadó módon tulajdonostárshoz.
- A határozati javaslat kapcsán a tulajdonos a hozzá eljuttatott ívre rávezeti igenlő vagy nemleges szavazatát. Az ívet aláírásával is ellátja, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül visszajuttatja az intézőbizottság elnöke részére akár elektronikus úton is.
- Az intézőbizottság elnöke az írásbeli szavazatok közül csak azokat veheti figyelembe, amelyek a kézhezvételtől számított 15 napon belül szabályosan kitöltve visszaérkeznek.
- Érvényes írásbeli határozat akkor születik, ha a több mint 50 % tulajdoni hányadot képviselő tulajdonos leadta érvényes szavazatát.
- Az intézőbizottság elnöke állapítja meg a szavazás eredményét, egyúttal gondoskodik az írásbeli szavazás elektronikus lépéseinek megfelelő archiválásáról és rekonstruálhatóságáról, ennek kapcsán a szóbeli szavazás kapcsán előírt szükséges szavazati arányokat kell figyelembe venni.
- Az intézőbizottság elnöke a szavazás eredményéről a szavazásra nyitva álló 15 nap elteltét követő 8 napon belül írásban értesíti a tulajdonostársakat. Amennyiben a határozati javaslat elfogadásra került, úgy a határozatot a tulajdonostársaknak meg kell küldeni a meghívó kézbesítésére vonatkozó rendben, vagy velük aláírás ellenében át kell vetetni.
- A tulajdonostársak az írásbeli szavazással meghozott határozatot az általános szabályok szerint támadhatják meg a bíróság előtt. Az erre nyitva álló határidő kezdő napja a határozat kézbesítését követő nap.
- Amennyiben a szavazásra nyitva álló 15 napos határidő alatt nem érkezik meg a kellő számú szavazat az intézőbizottság elnökének részére, a szavazást meg kell ismételni.
A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
A közgyűlés eljárási rendje:
A Közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni a megismételt Közgyűlés helyét és időpontját is az eredeti Közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel, továbbá azt, hogy ha nincs jelen a tulajdoni hányad legalább 50 %-át képviselő tulajdonos, mely napirendi pontokról nem hozható határozat.
Több tulajdonos esetén egy meghívót kell készíteni, de azon az összes tulajdonos nevét fel kell tüntetni, és a közülük választott képviselő nevére kell megküldeni a meghívót; ha a tulajdonosok nem választottak képviselőt, a tulajdoni lapon első helyen feltüntetett tulajdonos címére kell megküldeni a meghívót.
A megismételt Közgyűlés időpontja – ha olyan határozati javaslat is szerepel a napirendeken, melynek elfogadásához az összes tulajdoni hányad alapján számított, meghatározott arány szükséges – az eredeti Közgyűléssel azonos napra is, az eredeti Közgyűlést követően tűzhető ki. Ezen a megismételt Közgyűlésen az összes tulajdoni hányad alapján számítandó határozatot is hozhatnak, ha a tulajdonostársak a szükséges mértékben jelen vannak.
A Közgyűlést a meghívót aláíró személy nyitja meg, javaslatot tesz az elnöklő személy, a jegyzőkönyv vezetője, és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására. Ezen személyek megválasztását követően a Közgyűlés vezetését átadja a megválasztott elnöknek, ha nem azonos a meghívó aláírójával.
A Közgyűlésen elhangzottak hang és videofelvételen történő rögzítését a levezető elnök elrendelheti; más személy hang és videofelvételt csak a Közgyűlés többségi egyetértése esetén készíthet.
A közgyűlési napirendeket a levezető elnök terjeszti elő, azonban egyéb személyek érintettsége esetén felhívhatja őket a napirendi pont előterjesztésére.
A közgyűlési határozatok elfogadásához szükséges szavazati arányokat a Társasházi törvény tartalmazza.
Ha egy külön tulajdonnak több tulajdonosa van, akkor is csak egy szavazatot lehet leadni. Ha a több tulajdonos nem tud megállapodni, és saját belső tulajdoni hányaduk alapján egyikük sem kerül szótöbbségbe, akkor tartózkodásként kell minősíteni a szavazatukat.
Amennyiben a határozathoz ügyvédi ellenjegyzés is szükséges, ezen napirendre vonatkozó határozat meghozatala során az ügyvédnek is jelen kell lenni.
Amennyiben a közgyűlésen a tulajdonostárs és a meghatalmazottja is jelen van, a nevezetteknek kell arról dönteniük, hogy a szavazati jogot melyikük gyakorolja.
1.4.1. A jegyzőkönyv
A közgyűlésen – a határozatot is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs, továbbá a jegyzőkönyvvezető az aláírásával hitelesít. A közgyűlésen meghozott határozatokról az intézőbizottság elnöke valamennyi tulajdonostársat a meghívó kézbesítésére irányadó rendben, vagy választása szerint postai úton a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell.
1.4.2. A Közgyűlési Határozatok Könyve
Az intézőbizottság köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
A Közgyűlési Határozatok Könyve – évenkénti bontásban – a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:
· a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
· a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,
· a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját,
· a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.
Ha a közösség a határozatot írásbeli szavazással hozta meg, az említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni.
A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
1.4.3. Közgyűlési határozat megtámadása
Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat; illetőleg a SZMSZ rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül.
A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
2. Intézőbizottság
A társasháznál intézőbizottság működik, amely legalább az intézőbizottság elnökéből és két intézőbizottsági tagból áll.
Az intézőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonostársak saját maguk közül választják meg.
A közösség ügyintézését az intézőbizottság elnöke látja el, az intézőbizottság nevében az intézőbizottság elnöke jár el. Az intézőbizottság elnöke a közös ügyek belső ügyintézése során jogosult az intézőbizottság valamely tagját írásban intézkedési jogkörrel felruházni.
A társasház perbeli cselekvőképessége az intézőbizottság elnökét illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
Az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
Az intézőbizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról a közgyűlés határoz.
A közgyűlés előírhatja az intézőbizottság elnöke részére a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt az intézőbizottság elnöke nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli. Az intézőbizottság elnökével és tagjaival megbízási szerződést kell kötni. Ebben meg kell határozni legalább az ellátandó feladatokat, az ellátás módját, ill. időpontját, az ellenszolgáltatás mértékét, mulasztás esetén a helytállás módját, és a szerződés felmondásának szabályait.
Gazdasági társaság esetében az intézőbizottsági feladatokat ellátó személy nevét is meg kell határozni. A szerződést a Közgyűlés nevében a Számvizsgáló Bizottság elnöke, vagy a közgyűlés által kijelölt két fő írja alá.
2.1. Összeférhetetlenségi szabályok
Nem lehet intézőbizottság tagja, illetve elnöke, illetőleg nem láthat el társasházkezelői tevékenységet
· akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
· akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt,
· az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
· az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
Az intézőbizottság elnöke és tagja – ha a közgyűlés így határozott – köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye szerint illetékes elsőfokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni.
A gazdasági társaság vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásokról szóló igazolásokat – a közgyűlés fenti határozatának megfelelően – köteles beszerezni és bemutatni.
2.2. Az intézőbizottság jogköre, feladatai
2.2.1. Az intézőbizottság feladatai
Az intézőbizottság köteles:
- a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és SZMSZ rendelkezéseinek,
- minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
- közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit,
- a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készíteni, amely tartalmazza:
a/ a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költség nemenként,
b/ a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat valamint
c/ a közös költséghez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével- a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.
- a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
a/ a tervezett és tényleges kiadásokat költség nemenként és közös költség megosztásának SZMSZ-ben megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,
b/ a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített – lejárt – követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c/ az a/ b/ pont különbségének záró egyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
d/ a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi eszköz leltárát, a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá
e/ a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.
- a külön tulajdont érintő tulajdonos változás esetén – a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher-, és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közös költség- tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az intézőbizottság nyilatkozatának megadását.
- köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és az SZMSZ egy példányát.
- köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
- a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén – a szerződő felek kérésére, részükre – köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni.
- ha a közgyűlés megbízatása alól felmenti, köteles az új intézőbizottság vagy közös képviselő részére a megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni.
- a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.
- a tulajdonostársakat terhelő, külön tulajdonuk használatát érintő bejelentési kötelezettségük alapján bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.
Az intézőbizottság a Társasházi törvényben meghatározott feladatain túl gondoskodik:
· a számviteli szabályok, a központi rendelkezések, a helyi önkormányzati rendeletek, és jelen SZMSZ szerinti könyvvezetésről, beszámolók, bevállalások elkészítéséről, a befizetések teljesítéséről
· a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak megóvásáról, nyilvántartásáról
· a társasház zavartalan működése és használata érdekében szüksége valamint az azonnali állagmegóvó beavatkozást kívánó esetekben a Közgyűlés határozata nélkül is dönthet a munkák megrendeléséről
· a közös költséget nem fizető tulajdonostársakkal szemben jelen szabályzatban rögzítettek szerinti eljárásról
3. Számvizsgáló Bizottság
A számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk. A tulajdonostársak 3 tulajdonosból álló Számvizsgáló Bizottságot választanak. Ha a Számvizsgáló Bizottság létszáma lecsökken, a következő Közgyűlésen pótlását kell kezdeményezni.
A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
A közgyűlés a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti.
3.1. A számvizsgáló bizottság jogköre, feladatai
· bármikor ellenőrizheti az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
· véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az 1.000.000 Ft feletti költségeket, melyek nem a tervszerű gazdálkodás körébe tartoznak,
· javaslatot tesz az intézőbizottság díjazására,
· összehívja a közgyűlést, ha az intézőbizottság az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
3.2. Összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség tekintetében a számvizsgáló bizottság elnökére és tagjaira a intézőbizottságra vonatkozó szabályozás rendelkezései megfelelően irányadóak.
II.
A külön tulajdonra vonatkozó rendelkezések
1. A tulajdonostárs kötelességei
A tulajdonostárs köteles
a) fenntartani a külön tulajdonában álló ingatlant,
b) a szükséges intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa azokat a jogokat, amelyek a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés jogára vonatkoznak; e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdekei sérelmével.
c) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából alkalmas időben, bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,
d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni az intézőbizottságot,
e) köteles bejelenteni az intézőbizottság felé saját elektronikus elérhetőségét.
Az elektronikus elérhetőség bejelentésére a társasház és a tulajdonostárs közötti kapcsolat tartása érdekében kerül sor. A tulajdonostárs elektronikus elérhetőségére megküldött tájékoztató, közgyűlési meghívó, irattervezetek stb. megküldöttnek minősülnek a megküldéstől számított 5-ik naptári napon akkor is, ha a tulajdonostárs az elektronikus hozzáférését nem nyitja meg, a dokumentumot olvasatlanul törli, vagy elmulasztja bejelenteni elektronikus hozzáférésének megváltozását. Annak a tulajdonostársnak, aki nem jelent be az intézőbizottság felé elektronikus elérhetőséget, a társasház hirdetőtáblájára kihelyezett hirdetmények útján történik valamennyi fent felsorolt irat kézbesítése. A hirdetményt a kifüggesztéstől számított 15.-ik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez, köteles beszerezni a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érint.
Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érint.
A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
A közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli.
1.1. A külön tulajdon használatának, hasznosításának szabályai
A külön tulajdon használója (tulajdonos, bérlő, haszonélvező, egyéb jogcímen használó) a külön tulajdont úgy használhatja, hogy az a többi használót ne, ill. az elkerülhetetlen lehető legkisebb mértékben zavarja.
Tilos a külön tulajdonban zajjal-, rezgéssel járó, bűzös, fertőzést okozó, undort keltő, tűz-, ill. robbanásveszélyes tevékenységet végezni, ill. ilyen következményeket eredményező anyagot tárolni, állatot tartani, ha az a környezetet zavarja.
A külön tulajdonát minden tulajdonos úgy köteles fenntartani, hogy azok megfelelően üzembiztosak legyenek, meghibásodásukkal ne veszélyeztessék az épület állagát, ne okozzanak károkat sem a társak külön tulajdonában, sem a közös tulajdonban.
A külön tulajdonú tárolók rácsait semmilyen módon, még átmenetileg és részlegesen sem szabad eltakarni.
Amennyiben valamelyik használó a kifogásolható tevékenységet, tárolást, ill. állattartást ismételt felszólításra sem szünteti meg, vagy a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelezettségeit megszegi, az intézőbizottság jogosult bírósági eljárást megindítani.
A Társasház Alapító Okiratban és az ingatlan tervlapon szereplő megjelölésével azonos használata és hasznosítása esetén a társasházközösség a hasznosítást és használatot, az I. 1.1. pontban foglaltak kivételével, nem tilthatja meg. Nem tilthatja meg B. és C. épület első emeleti szintjén lévő ingatlanok használati módjának és használatának megváltoztatását abban az esetben, ha a megváltoztatott használati mód iroda, rendelő, egészségügyi szolgáltató vagy lakás létesítésére szolgál.
A társasház lakásaiban iroda célú használat kizárólag abban az esetben engedhető, ha azt az ingatlan tulajdonosa saját cége irodájaként üzemelteti. Saját cégnek minősül, az ingatlan földhivatalba bejegyzett tulajdonosának irodája, vagy az ingatlan tulajdonosának résztulajdonában álló vagy ügyvezetésében álló cég irodája.
A folyosók menekülő útvonalként való használata nem korlátozható.
A külön tulajdoni hányadok tulajdonosai kötelesek ingatlanaikra minimálisan felelősségbiztosítást kötni. Ezt megtehetik a ház tömbbiztosításának keretében úgy, hogy a társasház által megbízott arra jogosított ügynök vagy cég közreműködésével a biztosítást megköti és fenntartja, vagy önállóan kötött biztosítással, melynek kötvényét és a biztosítási jogviszony fennállását a lakás birtokbavételét követő 8 napon belül köteles bemutatni az intézőbizottságnak vagy az általa megbízott ügynöknek vagy cégnek. Az intézőbizottság vagy az általa megbízott ügynök vagy cég jogosult a biztosítási jogviszony fennállását mindenkor ellenőrizni.
A Társasház Alapító Okiratban szereplő a társasház működése szempontjából elengedhetetlenül szükséges külön tulajdonban lévő itt felsorolt ingatlanok használati módja nem változtatható meg. 6415/1/A/1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-
A fenti ingatlanok tulajdonosai az ingatlanokba beépített – és a társasház tulajdonát képező – gépek és berendezések üzemeltetésével biztosítják közös és külön tulajdoni hányadú ingatlanrészek zavartalan közüzemi és egyéb szolgáltatásait.
Az ingatlanok és a berendezések tulajdonosai, mint szolgáltatók és üzemeltetők kötelesek a társasház részére a zavartalan szolgáltatást biztosítani.
Az ingatlan tulajdonosai beleértve a közös tulajdonban lévő részeket is kötelesek az általuk igénybevett szolgáltatásokat a közüzemi és egyéb szolgáltatást biztosító szerződést kötni. A külön tulajdoni hányadok tulajdonosai kötelesek a szolgáltatások igénybevételére külön tulajdonukra ugyanazzal a szolgáltatóval szerződést kötni, amellyel a társasház a közös tulajdonokra vonatkozó szerződést megkötötte.
Amennyiben a tulajdonos a szerződést nem köti meg, vagy az abban foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget a szolgáltató a társasház közös tulajdoni részeiben elhelyezett és saját tulajdonában álló ingatlanrészeiben elhelyezett berendezések felhasználásával jogosult a szolgáltatást korlátozni.
A társasház egységes fűtésrendszerének működőképessége érdekében tilos az ingatlanokat a fűtési rendszerből kizárni.
1.2. A tulajdonostárs bejelentési kötelezettségei
A tulajdonostárs köteles az intézőbizottság részére bejelenteni:
· külön tulajdona esetében a tulajdonosváltozást,
· lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatait, illetőleg jogi személy nyilvános adatát,
· a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
· a külön tulajdonában lakó személyek számát,
· a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét,
· elektronikus elérhetőségét.
·
A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni.
A bérlőt terhelő fizetési kötelezettségért, illetve a bérlő által okozott károkért az érintett tulajdonostársnak akkor is egyetemleges helytállási kötelezettsége áll fenn, ha a társasház korábban hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési vagy helytállási kötelezettséget a bérlő teljesítse. A fent említett bejelentést a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül kell megtenni. Az intézőbizottság a fent említett adatokról nyilvántartást vezet. Az intézőbizottság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a fűtés- és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.
Ha a tulajdonostárs, vagy volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetve a közüzemi szolgáltatásra, a fűtés- és a melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az intézőbizottság a részére bejelentett, és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.”
2. A tulajdonostárs jogai
A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga, és törvényes érdeke sérelmével.
III.
A közös tulajdon
1. A közös tulajdon használata
Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekeit. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.
A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet.
